gázérzékelő

Gázérzékelők kalibrálása – Műszaki háttér és gyakorlati tudnivalók

Sok munkakörnyezetben elengedhetetlen a gázérzékelő használata, amit a legzesvedobolt.hu oldalon elérhető. Azonban gyakran felmerül a kérdés, hogy miért kell ezeket a műszereket rendszeresen kalibrálni? A válasz nem a szabályozási követelményekben, hanem a szenzorok természetes működésében keresendő. A gázérzékelők szenzorai idővel változnak, még akkor is, ha a készüléket ritkán vagy egyáltalán nem használják. A pontos mérés fenntartása érdekében ezért időszakonként újra kell állítani a gyártó által meghatározott referenciaértékeket.

A kalibrációs drift jelensége

A kalibrációs drift (vagy jel-eltolódás) azt jelenti, hogy a szenzor és a kijelző közötti elektromos jel fokozatosan elmozdul az eredeti, helyes értéktől. Ez a folyamat természetes, és minden érzékelőnél megfigyelhető. Minél régebbi a szenzor, annál nagyobb valószínűséggel tér el a mért érték a valóságtól.

Mi okozza a driftet?

A drift több tényező miatt alakul ki:

  • Szenzoröregedés: A kémiai és elektronikai komponensek idővel változnak, ez a legtermészetesebb ok.
  • Környezeti hatások: Hőmérséklet-ingadozás, magas páratartalom, poros vagy szennyezett levegő gyorsítja a jel-eltolódást.
  • Túlexponálás gázokra: Ha egy szenzor túl magas koncentrációjú célgázzal találkozik, elfáradhat.
  • Mechanikai igénybevétel: Leejtés, ütődés, vibráció vagy folyadékba kerülés is befolyásolhatja az érzékelő pontosságát.

A legérzékenyebben általában az oxigénszenzor reagál ezekre, de a zárt terek vizsgálatára használt négy alapszenzor – oxigén (O₂), éghető gázok, hidrogén-szulfid (H₂S) és szén-monoxid (CO) – mind érintett. Fontos hangsúlyozni, hogy a drift akkor is bekövetkezik, ha a műszer nincs használatban, csak tárolják. A szenzorok ugyanis akkor is öregszenek.

Milyen gyakran szükséges a kalibrálás?

A kalibrálás gyakorisága alapvetően a használat jellegétől és intenzitásától függ.
Általánosságban elmondható, hogy napi vagy kritikus felhasználás esetén célszerű minden használat előtt ellenőrizni, sőt bizonyos esetekben kalibrálni is. Ritka, alkalmi használat esetén minden használat előtt ajánlott ellenőrizni és szükség esetén kalibrálni. Átlagos ipari használatban a legtöbb gyártó 3–6 havonta javasolja a kalibrálást. A legtöbb gyártó minimum félévenként kötelező karbantartást ajánl.

Ha a készülék extrém körülményeknek volt kitéve — például hőhatásnak, ütődésnek vagy szokatlan gázkoncentrációnak — akkor a kalibrálást azonnal vagy legalább egy funkcióellenőrzéssel célszerű megismételni.

Mi történik kalibrálás közben?

A kalibrálás során a készülék leellenőrzi, hogy a szenzorok képesek-e érzékelni a megfelelő gázokat. Ha egy szenzor nem reagál megfelelően, meghibásodottnak tekinthető.

Összehangolja a szenzor jelét egy ismert, hitelesített koncentrációjú gázpalack értékeivel. Ennek hatására a műszer kijelzése ismét valós értéket fog mutatni. Ha a jel nem hangolható össze a referenciaértékekkel, akkor a szenzort ki kell cserélni.

Kalibrálás és funkcióellenőrzés (bump test)

Gyakran keverik a két fogalmat, pedig más szerepük van:

A funkcióellenőrzés vagy bump teszt gyors vizsgálat arra, hogy a szenzor reagál-e egy adott gázra. Ezt célszerű minden használat előtt elvégezni. A kalibrálás ezzel szemben azt állítja be, hogy helyes értéket mutasson a műszer. A bump teszt tehát hasznos jelzője lehet annak, mikor érett meg a műszer a kalibrálásra — de nem helyettesíti azt.

A gázérzékelők kalibrálása alapvető biztonságtechnikai szükséglet. A pontatlan mérés nem csak téves adatot jelent: hamis biztonságérzethez, és végső soron akár balesethez vezethet. A kalibrálás fenntartja a készülék megbízhatóságát és akár életet is menthet.